Studio Antikvárium

Könyv

[Nürnberg] Norimbergae, (1664.) Endter. 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [6] + 407 + [6] p. Folio. Első kiadás. Oldalszámozáson belül 59 egész oldalas rézmetszetű táblát tartalmaz. A táblák az összes magyar királyt és fejedelmet ábrázolják 1664-ig. Metszett záródíszekkel és fejlécekkel, latin és német nyelven. A mű a magyarok történelmét tárgyalja a kezdetektől I. Lipót trónra lépéséig, amelyet a magyar uralkodók életén keresztül követ végig. A Mausoleum nem illusztrált könyv, benne kép és szöveg egyenlő jelentőségű. A hun és magyar vezérek és a magyar királyok ötvenkilenc képmása alkotja a képanyagot. Közülük a három utolsó, II., III., és IV. Ferdinánd egykorú a nürnbergi kiadással, de a többiek jóval régebbiek. Első említésük 1615-ből maradt ránk, 1632-ből egy szövegmutatvány kíséretében a képek próbalevonatai maradtak fenn. Ismert, hogy Berger Illés [1562-1645] királyi történetíró készített egy háromkötetes magyar történelmi munkát. Úgy látszik, hogy a képeket eredetileg ennek illusztrációjául szánták. A művet Ferenczffy Lőrinc [1595-1640] királyi titkár adta volna ki saját nyomdájában, de ez elmaradt. A képek nyomtatására szolgáló rézlemezeket a pozsonyi jezsuiták szerezték meg. Tőlük jutott Nádasdy Ferenchez [1623-1671], aki az árverésünkön szereplő művet megjelentette. Nádasdy a század leggazdagabb gyűjtője és műpártolója volt. Családi hagyományokat követett, amikor protestáns, majd katolikus írók tevékenységét támogatta , és nyomdát állított fel. Gyűjteménye magyar viszonylatban egyedülálló, de nemzetközi tekintetben is kiemelkedő volt. Amikor az összeesküvésben való részvétele miatt elfogták, a leltározók ingó vagyonában a Mausoleum rézlemezeit is felsorolták. A kötet szerzője Szinnyei, és a legújabb kézikönyvek (RMK III. pótlások 5. kötet. 1996. OSZK.) szerint Lanzmar Ferenc [1623-1658] jezsuita, aki Nádasdy udvari papja volt. Rózsa György a Mausoleum fakszimile kiadásának bevezetőjében viszont Nikolaus Avancini [1611-1686] osztrák származású írónak tulajdonítja a szöveg latin verzióját. Az biztos, hogy a német fordítás Sigmund von Birken [1626-1681] német evangélikus író munkája. A mű illusztrációi vegyes technikával készültek, a háttér rézkarc, a főalak viszont mindig rézmetszet. A hátteret a Bécsben működő Isaak Major készítette. A királyképek metszője ismeretlen, de az biztosnak látszik, hogy nem egy művész készítette őket. RMK III. 2254. Apponyi 863. Rózsa 74c. Graesse IV/451. Lipperheide 853. Hiler 640. p. Holzmann-B. 4020. XX. századi pergamenkötésben, régi festésű lapszélekkel. Szép példány.