Szőnyi Antiquariat

23. Bücherauktion

Béts, 1779. ny.n. 378 [helyesen 386]l.
Első kiadás. A magyar felvilágosodás vezéralakjának, Bessenyei Györgynek [1747-1811] egyik legfontosabb műve vegyes tartalmú kötet: hol-mi. Legelöl ismeretelméleti - tehát filozófiai - és lélektani fejtegetések állnak esszészerű formában, aminek akkor többnyire a „Jegyzés” műfaji elnevezést adták. Másik kiemelkedő témaköre a saját hivatására, „felébredésére” vonatkozó dialógusokban jelölhető meg. Szüry 580. Borda: 603.

Hozzákötve: [BESSENYEI György]: Á magyar nézö H. n. [1779], ny. n. 62 l. Első kiadás. A Magyar néző központi gondolata az anyanyelv fejlesztésének szükségessége. Bessenyei felfogásában a cél a közjó, a közboldogság elérése, ennek eszköze pedig - a felvilágosodás szellemében - a tudomány. A tudományt kell tehát magyar nyelven terjeszteni. Felismeri, hogy a nemzetnek igazodnia kell az állandóan változó világhoz, s be kell kapcsolódnunk az európai kultúra vérkeringésébe: Sürgeti az új, világi magyar irodalom megteremtését. A múlt nyomasztó elveitől és irodalmának szinte az egészétől (de Tinódi, Koháry, Zrínyi és Gyöngyösi kivételével, lásd 57. laptól) el kell szakadnunk, induljunk meg „a nagy világ után”, kövessük az angol és francia írókat, fordítsunk minél többet műveikből – csak így, a felvilágosult nyugat irodalmi műveltségének átültetésével tudjuk megteremteni az új, világi tartalmú magyar irodalmat.
Mindkét mű nagyon ritka. A holmi azonban többször szerepelt az utóbbi évek árverésein is. A magyar nézőt Szüry nem tudta beszerezni, az utóbbi években csak kétszer fordult elő a Múzeum Antikvárium (XIII/20) és a Mike Antikvárium (29/30) árverésén.
Korabeli félbőr-kötésben, a gerincén, felül kisebb hiánnyal, A holmi címlapján könyvtári duplumbélyegzővel. 172 mm.