Honterus Antiquaritat

81. Bücherauktion

qua unitorum animos dissociare nitentibus respondetur, in gratiam dn. archiepiscopi castissimae vitae, Petri Pazman succincté excerpta. Oratio parresiastica, qua auxilia a rege et ordinibus Ung. petuntur, habita Neo-Solii in Comitiis. Epistola Eucharii Martini Budissomo-Lusatii ad celebrem theologum, dn. Matthiam Hoe ab Hoheneg &c. comitem Lateranensem, &c. Addita est epistola Casp. Scioppii, in qua haereticos jure infelicibus lignis cremari concludit. Omni horum temporum genio accomodata, lectu dignissima.
Saragossa [Ingolstadt], 1621. Didacus Ibarra. 35 p.
A korszak politikai irodalmának kiemelkedő darabja, a korabeli összetett belpolitikai élet érdekes dokumentuma. Alvinczi Péter (1570–1634) református egyházi és politikai író, Bocskay István, majd Bethlen Gábor tanácsadója. Legfőbb politikai műve az itt szereplő műve, a névtelenül kiadott „Machiavellizatio”. A Balásfy Tamás és Alvinci között lezajlott vitát 1620 tavaszán indította el a „Secretissima instructio” című anonim röpirat, amelynek szerzője valószínűleg Pázmány Péter köréhez tartozott. Célja végeredményben az volt, hogy ellentétet szítson Bethlen Gábor és szövetségei között, lejárassa személyét. Erre válaszol 26 (tévesen 27) pontban Alvinczi, hangsúlyozva, hogy a röpirat lényegében machiavellista mesterkedés. A Machiavellizatio-ra felelt Balásfy Castigatio-jával (jelen munka után kötve), majd arra ismét Alvinczi a Resultatio-val. Alvinczi írásait széles körű műveltsége, világos logikára alapozó vitakészsége ellenfelei munkái fölé emeli, tárgyilag könnyedén cáfolja vitapartnere állításait.
A kiadvány első alkalommal 1620-ban jelent meg hely és nyomda megjelölése nélkül, valójában Kassán, Festus műhelyében (RMNY II. 1207), könyvészetileg azonban az itt szereplő kiadása érdekesebb, a címlapon szereplő koholt „Saragossa” nyomdahelyet a szakirodalom Ingolstadtként azonosítja. Ezen kiadásban a főszöveghez néhány kisebb művet csatoltak, ezek közül talán legérdekesebb a késő-humanista Scioppiusnak Conrad Ritterhusiushoz írott levele, amelyben szemtanúként számol be Giordano Bruno máglyahaláláról. Szabó Károly a műnek csupán az itt szereplő kiadását ismerte, és azt tévesen kassai nyomtatványként tüntette fel bibliográfiájába (RMK. II. 399).
RMK III. Pótlások 2. füzet 6119.; Apponyi 785.
Hozzákötve:
Balásfi [Tamás], Thomae
Castigatio Libelli Calvinistici, cui Titulus est: Machiavellizatio, Quem Calvinista Quidam Praedicans, Responsi nomine ad Secretissimam Instructionem Gallo-Britanno Batavam, Friderico V. Comiti Palatino Electori datam, Viennam Austriae misit, & vulgauit. Castigatus A --, Electo Episcopo Bosznense, Praeposito Posoniense.
Augustae Vindelicorum [Augsburg], 1620. Saram Mangiam Viduam. [4] + 26 (helyesen 23) p.
Második kiadás, a mű először Bécsben, Formika Máténál jelent meg, ugyanebben az évben.
Balásfi Tamás (1580-1625), a Pázmányhoz felsorakozó nem jezsuita egyházi írók legmarkánsabb alakja, kora legdurvább hangú hitvitázója.
RMK III/1. 1276.
A két mű egybekötve, fűzve, egy XVI. századi nyomtatvány egyik lapjából készült papírkötésben. Megkímélt állapotú, jó példány. A lapok végig tiszták, jó állapotúak.