Idén októberben tizenötödszörre állították fel a Regent’s Park elején a 31 ország 160 kortárs galériáját befogadó sátrat, amely közel egy hétig a Frieze London otthonául szolgált. A Frieze Masters, a XX. század nagymestereit múzeumi kvalitású prezentációkkal felvonultató vásár a maga több mint száz standjával a park másik végén várta a kortárs nyüzsgéstől elfáradt nagyérdeműt.

A szigetország egy brandnév alatt futó két eltérő fókuszú vására minden évben összehívja a művészeti élet apraját-nagyját, hiszen a „két Frieze” az őszi szezon meghatározó presztízs-rendezvénye. A kvalitást pedig az ide „hazajáró” vezető galériák biztosítják, amelyek pozíciójuk javítása és megtartása érdekében versenyre kényszerülnek a progresszív közép- és kisgalériák frappáns standjaival. Ez az úgynevezett Frieze-dinamika teszi érdekessé a vásárt évről évre: mindig változik, mindig keresi az újat.

Nézzük, mik voltak az idei vásár legizgalmasabb trendjei, melyek minden bizonnyal az egész művészeti évadot átszövik majd.

Sexy Works

A Frieze-en nem újdonság, hogy tematikus csoportokba szervezik a galériákat, melyek különböző hívószavakra reflektálnak. Ilyen a tavalyi cikkünkben (Műértő 2016. november) bemutatott Spotlight szekció, amely a Frieze Mastersen biztosít egyéni prezentációt gender- vagy geográfiai okokból eddig háttérbe szorult, a 1960–70-es években aktívan alkotó művészek és az ő galériáik számára. Idén újabb szekcióval bővült a repertoár. A Sex Work: Feminist Art & Radical Politics (Feminista művészet és radikális politika) Alison M. Gingeras független amerikai kurátor keze munkája, aki kilenc egyéni prezentációra fűzte fel e szekciót, s vezérfonalának az 1970–80-as évek radikális feminista praxisát választotta. Olyan művészeti szerepvállalásokat keresett, melyek a direkt szexuális ikonográfiát radikális politikai napirenddel párosították. Amint a kurátor elmondta, ez egyfajta tiszteletnyilvánítás részéről azon művészek felé, akik a nemi diszkrimináció és a politikai cenzúra áldozatai voltak, és emiatt máig nem tudtak csatlakozni a feminista művészet mainstream narratíváihoz. A téma kereskedelmi kontextusban ennyire explicit módon még nem jelent meg.

A szekcióban Renate Bertlmann, Birgit Jürgenssen, Marilyn Minter, Penny Slinger és Betty Tompkins művei mellett a varsói Lokal_30 galéria által képviselt Natalia LL 1970-es évekbeli provokatív, a szexualitás banalitását fricskázó performanszának fotográfiái voltak láthatók.

Hard edge softly, Keserü Ilona Stephen Friedman standján

Női nézőpontok és praxisok nemcsak az előbb kiemelt szekcióban jelentek meg – a téma belengte mindkét vásárt. Stephen Friedman galériájánál Judy Chicago, Barbara Hepworth és Barbro Östlihn munkái között szerepeltek Keserü Ilona a balatonudvari temető szív alakú sírkőmotívumait absztraháló képei is. A galéria 1995-ös nyitása óta az egyik legfontosabb kortárs kereskedelmi szereplőnek tekinthető: ők foglalkoznak többek között Thomas Hirschorn és Yinka Shonibare munkáival, de a feltörekvő fiatal művészektől sem ódzkodnak, hiszen londoni galériájuk tereit időről időre Kendell Geers konceptuális művei töltik meg.

Kurált kuriózumok

Minitárlatból többfélébe is bele lehet futni a Frieze-en. Az érdeklődés fenntartása céljából a galériáknak mindig újabb és újabb merész koncepciókkal kell előállniuk. A hatalmas londoni Hauser & Wirth például a Bronzkor i. e. 3500 – i. sz. 2017 című standján egy elfeledett, fikcionális múzeum prezentációja kapott helyet. Az eBayről vásárolt bronzkori pénzérmék, angliai múzeumokból kölcsönzött bronzkori tárgyak Louise Bourgeois, Paul McCarthy, Rasheed Johnson, Henry Moore és más kortárs művészek bronzmunkái között tűntek fel, így alkotva olyan megfejthetetlen, kibogarászhatatlan egyveleget, ahol a néző feladata volt, hogy megtalálja a „valódi” műtárgyat – jutalma pedig az, hogy ezeket meg is vásárolhatta.

Hasonlóan izgalmas kaland volt kisilabizálni Peter Blake munkáit a Waddington Custot galéria standján a Frieze Mastersen – a galéria a neves pop-art művész egész műtermét kiállította készülőfélben lévő művekkel és Blake személyes gyűjteményeivel együtt.

Megjelent a Műértő 2017 novemberi lapszámában