Mike és Társa, Nyugat Antikvárium, Budapest, Laskai Osvát Antikvárium, Esztergom Hangsúlyeltolódás -- az őszi szezon javára

Nem hajszoljuk a könyvárverésekhez kapcsolódó rekordokat, de megint újabbakról kell beszámolnunk. A tavaszi idény csúcsidejének kezdetén, április végétől május közepéig az antikváriumok egyetlen aukciót sem rendeztek, ami eddig még sohasem fordult elő. Az előző lapzártától a mostaniig, április 13. és május 14. között is mindössze három árverést tartottak, ami újabb negatív rekord. Ezzel végérvényesen beigazolódni látszik az a többször hangoztatott állításunk, hogy a könyvárverésekkel foglalkozó legtöbb cég az őszi aukciós szezonra koncentrál.
A három tavaszi árverést a Mike és Társa, a Nyugat és az esztergomi Laskai Osvát antikvárium rendezte.

Az évekre visszamenő statisztikákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az aukcióra bocsátott tételek számát tekintve bizonyosan a Mike és Társa Antikvárium vezet. Április 17-én is 638 tétel szerepelt kínálatukban, amelyek közül 89 maradt vissza. Acsády Ignác (1845--1906) jogi tanulmányainak befejezése után több éven át újságírással foglalkozott, de regényeket és vígjátékot is írt. Történetírói munkássága 1877-től bontakozott ki, élete főműve pedig 1906-ban jelent meg: A magyar jobbágyság története című könyv volt az első összefoglalás a témában. Ezúttal A magyar birodalom története című (Budapest, 1903--1904) kétkötetes munkája indult 40 ezerről, de a félbőr díszkötésben megjelent szép példányt csak 100 ezer forintért lehetett hazavinni.

Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival 1896 és 1899 között jelentek meg díszkiadásban, összesen négy, egyenként önálló kötetben, amelyek közül ezúttal csupán az első három szerepelt a kínálatban. Az egyaránt 36 ezerről induló kötetek közül az első 70, a második 60, a harmadik pedig 72 ezer forintért talált gazdára. Fényes Elek (1807--1876) történész, társadalomstatisztikus bölcsészeti tanulmányokat Nagyváradon, jogot pedig Pozsonyban végzett. Rövid ideig tartó ügyvédeskedés után 1836-ban Pesten telepedett le, és statisztikai munkásságot folytatott. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848-ban osztálytanácsossá nevezte ki, majd megbízta az Országos Statisztikai Hivatal megszervezésével és vezetésével. Az 1848--1849. évi forradalom és szabadságharc idején a forradalmi vésztörvényszék tagja volt, és a szabadságharc bukása után fogságba került. Kiszabadulása után az Első Magyar Általános Biztosító társaság életbiztosítási ügyosztályának főnöke lett, a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban rendes tagjává választotta. Egyik legkeresettebb munkája a Magyar Országnak ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben (Pesten, 1837--1843) hat kötetben jelent meg. A most árverezett első két kötet második, a többi pedig első kiadás volt. A sorozat 50 ezres indulóárát 66 ezer forintra módosította a közönség -- jól járt vele, aki megvette. Kubínyi Ferenc és Kubínyi Miklós nevéhez fűződik A felső-kubíni Kubínyi család történetének (Budapest, 1901--1906) megírása. A ritka családtörténeti munka 36 ezerről indult, de a hosszú licitverseny egészen 150 ezer forintig tartott. Az aukciósház jó szokása, hogy minden árverési anyagban szerepeltet egy-két ritka RMK-kötetet, most is ez történt. A Lelki fegyver-haz Melyben Minden-féle Lelki, és testi ellenség meg győzésére erős Fegyver készitetett 1700-ban jelent meg Nagyszombatban. Szabó Károly a Régi Magyar Könyvtárban a mű egyetlen példányát említi, és azt írja róla, hogy magát a könyvet nem is láthatta. Az igazi könyvritkaságnak mindössze 40 ezer forintos indulóárat adtak, és a végeredmény is meglepően alacsony lett, 130 ezer forintért jutott hozzá nagyon szerencsés vevője. Lépes Bálint (1570--1623) kancellár, veszprémi, nyitrai, majd győri püspök és kalocsai érsek magyarította Gabriele Inchino olasz szerzetes Az halando es iteletre menendeo tellyes emberi nemzetnek fenyes tüköre… címen 1616-ban Prágában megjelent, Anton Ducken által latinra fordított művét, amelyhez Lépes másik munkáját, a Pokoltol rettenteo és mennyei boldogsagra esesgeteo tükör… című művet (Prága, 1617) is hozzákötötték. A két ritka kiadvány ezen az aukción 300 ezerről indítva nem jutott tovább 340 ezer forintnál -- lehet, hogy csökkent a régi magyar könyvek kedvelőinek eddigi könyvgyűjtői csúcsokat eredményező licitáló kedve? Ennek ellenére ez a kötet lett az aukció leütési rekordja. Egészen más témában és műfajban született egy másik magas leütés: Lakatos István, az egykori MSZMP KB agitprop osztályának vezetője, a Népszabadság valamikori főszerkesztője szenvedélyes minikönyvgyűjtő volt. Közel 600 kötetes kollekcióját itt bocsátották árverésre, amely 100 ezer forintos kikiáltási árát jóval meghaladva még 270 ezer forintot is megért valakinek. Előző beszámolóinkban már többször jeleztük, hogy újabb felfutásnak örvendhetnek a József Attila- és Radnóti Miklós-művek első kiadásai, ám arra azért senki sem számított, hogy az Orpheus nyomában című Radnóti-műfordítások (Budapest, 1943) dedikált példánya 80 ezerről egészen 220 ezer forintig szárnyal.

A Nyugat Antikvárium április 17-én tartott könyvárverése méltó volt a cég névadójához, a XX. századi magyar irodalom meghatározó, korszakot jelentő folyóiratához. A Nyugat megjelenésének centenáriuma alkalmából az aukciósház 392 tételes kínálatában 80 olyan tételt szerepeltetett, amely vagy szerzői, vagy kiadása miatt kapcsolódik az 1941-ig megjelent folyóirathoz.

Balázs Béla (1884--1949) a XX. századi magyar szellemi élet meghatározó egyénisége. Első műveinek többségét a Nyugat adta ki, ezen az aukción A vándor énekel (Budapest 1911) és a Misztériumok (Budapest, 1912) dedikált példánya került kalapács alá. Az előbbi 4 ezerről 12 ezer, az utóbbi pedig 5 ezerről 19 ezer forintos leütést hozott. Könyvritkaságnak számít az irodalmi lexikonokban sehol sem jegyzett Nagyalásonyi Barcza Sándor 1914-ben megjelent Mesék. Lira prózában című kötete, amelyben a gödöllői művésztelep egyik vezetője, Nagy Sándor illusztrációi és könyvdíszei találhatók, így ezen az aukción 6 ezerről 32 ezer forintot adtak érte. Ugyancsak nagyra értékelte a közönség a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság által kiadott Balatoni könyvtár 4. kötetét, Behyna Miklós Balatoni sporthorgász A.B.C. című munkáját (Budapest, 1940), amelynek ára 4 ezerről emelkedett 33 ezer forintra. Csáth Géza (1888--1919) Délutáni álom című könyve 1911-ben jelent meg a Nyugatnál. A lapban Karinthy Frigyes írt a kötetről, a következőképpen méltatva annak szerzőjét: "Ama előkelő és szimpatikus íróművészek közül való, akiket sikerre és elismerésre predesztinál egy negatív kvalitás: hogy nincsen modoruk, nagyjában jellemző stílusuk sincsen és így öntudatuk, okosságuk, megfigyelésük objektív értékét; szóval a mondanivalóikat nem nyűgözi le a mindent egységesítő formának az a misztikuma, ami ösztönös és nagyon is szubjektív művészek írásában a legkonkrétebb és a legkörülírtabb mondanivalót vagy megfigyelést elvonttá és homályossá tompítja." A könyvért ezen az aukción itt 8 ezerről 18 ezer forintig tartott a licit. Déry Tibor első megjelent kötete, A két nővér (Bécs, 1921) rendkívüli ritkasága ellenére egy éven belül már másodszor került árverésre. Nem járt túl jól a beadója, mert ezúttal 15 ezerről csupán 26 ezer forintig tartott érte a vetélkedés. Annál nagyobb elismerést aratott Erdélyi Mórnak az 1920-as években készült tízdarabos szignált városkép-fotósorozata, ehhez ugyanis 20 ezerről csak 75 ezer forintért lehetett hozzájutni. Leo Perutz (1882--1957) osztrák író és matematikus az I. világháborúban való részvétele után írásainak élt Bécsben, majd a német hatalom elől menekülve 1938-ban emigrált és Tel-Avivban telepedett le. A Kilenc és kilenc között (Bécs, 1920) című regénye egy egyensúlyát vesztett öngyilkosjelölt 12 óráját játssza végig álomszerű találkozásaiban és hallucinációiban. Az eredeti mű 1918-ban jelent meg, 1922-ben a Metro--Goldwyn--Mayer megvette a megfilmesítés jogait, de végül mégsem forgattak belőle filmet. A Bolgár Imre fordításában a Bécsi Magyar Kiadónál megjelent kötet már a mű második kiadása volt, címlapját Berény Róbert tervezte. Ez a könyv lett az aukció egyik sztárja, amely 4500 forintos kikiáltás után egészen 48 ezer forintig vitte. Radnóti-művel ezen az árverésen is találkozhattunk, mégpedig a Nyugat által megjelentetett Járkálj csak halálraítélt! (Budapest, 1936) első kiadásával. Az itt szereplő kötet ugyan nem dedikált, csupán szignált példány volt, viszont nagyságrendekkel ritkább, mint a Mikénél aukcionált Orpheus nyomában -- ennek ellenére mindössze 140 ezer forintot adtak érte. Benedek Marcell fordította magyarra John Steinbeck Egerek és emberek című kisregényét (Budapest, 1957), s az itt indított kötetet az 1962-ben Nobel-díjjal kitüntetett író 1963-ban aláírta Budapesten, amikor egy kulturális csereprogram keretében éppen itt tartózkodott. Az értékes autogram által megnövekedett értékű példányért egy gyűjtő 32 ezer forintot fizetett. Jól sikerült, "nyugati" hangulatú aukció volt.

Immár a tizedik, jubileuminak nevezhető árverését tartotta az esztergomi Szent Adalbert Központban a Laskai Osvát Antikvárium április 27-én. A telt házas esemény kínálata példásnak nevezhető: 410 korrekt módon összeválogatott, jó állapotú kötet várta a gyűjtőket, köztük például Almásy László legritkább kötete, a Rommel seregénél Libyában (Budapest, 1943), amely itt is szép kört futott, bár az ezúttal elért 30 ezer forintnál adtak már többet is érte. Delius Traugott Kristóf (1728--1779) bányamérnök 1756-tól dolgozott Magyarországon, 1770-től ő lett a selmecbányai akadémián a bányaműveléstan első tanára. Anleitung zu der Bergbaukunst nach ihrer Theorie und Ausübung… című művének első kiadása 1773-ban jelent meg először, ezen az árverésen az 1806-os második kiadás került terítékre, és kikiáltási áron, 270 ezer forintért kelt el. Hol vannak már azok a szép idők, amikor a Fillértár (1834--35) mindkét évfolyamát -- gyönyörű állapotban -- 8 ezer forintért haza lehetett vinni egy aukcióról? Itt már az első évfolyamért sem adtak kevesebbet 44 ezer forintnál. Kvalitásos metszetekben és látképekben is bővelkedett a kínálat. Bajor Ágost 1953-ban festett olajképe az esztergomi piacról 80 ezerről 110 ezer forintig jutott, de az esztergomi bazilikát ábrázoló színezett litográfia -- amely eredetileg Jacob Alt Donau-Ansichten vom Ursprunge bis zum Ausflusse ins Meer … című 1824-es művében jelent meg Bécsben -- már 40 ezres alapáron talált gazdára.

Mikszáth Kálmán A keresztapa meséi című kötetének 1892-es kiadása 42 kromolitográfiával készült illusztrációt tartalmaz, amelyeket a műveit Ballagó névvel szignáló Balogh Károly készített. Az illusztrátor által dedikált kötet 25 ezerről indulva 38 ezer forintot is megért egy gyűjtőnek. Végezetül az aukció rekordleütése: Az Osztrák--Magyar Monarchia írásban és képben huszonegy kötetéért (Budapest 1886--1901) ezúttal 280 ezerről egészen 430 ezer forintig tartott a licit.

Horváth Dezső