Idén már némiképp alábbhagyott a lelkesedés a sokáig Európa első számú kulturális és multikulturális központjának és kortárs színterének tekintett Berlin iránt. Képzőművészeti vásárok tekintetében azonban még mindig a főváros a mérvadó. A legprogresszívebb platform, az abc – Art Berlin Contemporary – az Art Forum Berlin kiegészítéseként jött létre, majd 2011-től fel is váltotta azt, s az ország legfontosabb kortárs művészeti vásárává vált. Itt a galériák a tágabban értelmezett programjuk bemutatása helyett a kiállítási formában prezentált „one man show”-k producereiként lépnek fel. Ezzel kevésbé a műtárgyak helyben történő eladását, mint inkább a nemzetközi műkereskedelemben Berlin szerepének hosszú távú megalapozását célozzák meg. Magyar kiállító első alkalommal 2014-ben kapott meghívást az abc-re. A Kisterem a Kis Varsó alkotópárosnak a bécsi Secessionban tavaly tavasszal bemutatott munkáiból válogatott erre a bemutatkozásra. 
Az abc előszobájának tekinthető, hét alkalommal megrendezett Preview Berlin Art Fairt ősszel a Positions Berlin váltotta fel, amely a reprezentatív belvárosi épületben, az egykori Jandorf áruházban kapott helyet. A beérkezett és pályakezdő alkotókat egyaránt felvonultató szemle legkiemelkedőbb standja a magyar közönség számára sem ismeretlen Svätopluk Mikyta szlovák művészt képviselő kölni Emmanuel Walderdorff galériáé volt.

Az említett vásárokkal egy időben kerül sor a C-kategóriás Berliner Listére, amelynek esetében az eladásra kínált művek zöménél lényegesen izgalmasabbak az eseménynek otthont adó épületek – így például a technokultúra egyik legemblematikusabb helyszíne, az egykori hőerőmű, a Kraftwerk, Berlinnek ez a hatvanas években épült, gigantikus betonkomplexuma.
Komolyabb nemzetközi érdeklődésre számot tartó vásár tekintetében Berlinnel egyedül Köln veheti fel a versenyt. Az Art Cologne a világ legkorábbi még ma is létező, modern és kortárs művészetet bemutató vására. Az 1967-es alapítású, műkereskedelmi szempontból történelmi jelentőségű fórum a részt vevő galériák státusának megfelelően négy szektorból áll. Idén áprilisban magyar részről az acb Galéria, a Kisterem, valamint a Vintage Galéria állít ki itt vezető német és osztrák galériák mellett. 
Az Art Cologne-t minden évben egy hónappal előzi meg az art Karlsruhe. A várost elsősorban a Hans Belting nevéhez fűződő ZKM (Művészeti és Médiatechnológiai Központ), valamint a térség meghatározó művészeti vására, az art Karlsruhe helyezte fel a kortárs képzőművészet térképére. Az immár éppen tucatnyi alkalommal megrendezett esemény fókuszában a kortárs mellett a klasszikus modern művészet áll. Az országos szinten is jegyzett, de elsősorban regionálisan mértékadó vásáron elsősorban német galériák szerepeltek, de főként a francia és olasz kiállítók valamint idén a magyar fotográfiára helyezett hangsúly miatt nemzetközi jelleget is ölt. 
A magyar fotóművészetre a tavalyi Art Market Budapesten első alkalommal megrendezett Art Photo Budapest hívta fel az art Karlsruhe kurátorának figyelmét. Választása a nemzetköziség és a történetiség jegyében Robert Capára esett, a kortárs szcéna képviseletében pedig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központot hívták meg. 
A sváb Schaufler házaspár gyűjteményéből kiállított 30 műtárgy mellett a Magyar Nemzeti Múzeum és a Capa Központ szerepelt kiállítással a vásáron. A Capa 8 a Nemzeti Múzeum által 2008-ban megvásárolt Mestersorozatba tartozó nyolc Capa-képet mutatott be, amelyből hét háborús eseményekhez köthető. A látogatók a fotókhoz kapcsolódó egy-egy tárgy révén kaphattak betekintést az elkapott pillanatok hátterébe és abba a hatásmechanizmusba, amelynek révén a sajtófotó a modern történelemről kialakult képünket alakítja. A szomszédos 50 négyzetméteren Gerhes Gábor munkái képviselték a Capa Központot. A művész konceptuális alkotói gyakorlatára – installációk, objektek és rekvizítumok mellett – a fotóhasználat a legjellemzőbb. A Jerger Krisztina által válogatott és a magyar közönség számára már ismert anyag két teljes (Neue Ordnung, 2013 és Silent Church, 2011), valamint egy részleges (A Lot of Nature, 2008) fotósorozatból állt. A vásárt médiumok és részben korszakok szerint négy egységbe tagolták. A két magyar intézmény a fotókat, objekteket és más, sokszorosító eljárással készült munkákat bemutató Limited elnevezésű csarnokban kapott helyet. 
A kölni mintát és struktúrát követő art Karlsruhe a berlini abc „káoszával” szemben konzervatívabb szemléletet tükröz. A szigorú derékszögek labirintusában a festészetnek és a szobrászatnak szentelt klasszikus modernek csarnokai, ha meglepetéseket nem is, de színvonalas anyagot bőven tartogattak. Kiemelkedő volt a mainzi Dorothea van der Koelen Galéria, ahol többek között Daniel Buren, Eduardo Chillida, Gottfried Honegger, François Morellet, Bernar Venet, Fabrizio Plessi és Heinz Gappmayr alkotásai, valamint Günther Uecker korai grafikái és a közelmúltban készült monumentális, többoldalas könyvformátumú szögnyomatos munkái is szerepeltek.
A Contemporary Art elnevezésű, kortárs anyagra összpontosító szekció középszerű volt, a legmerészebbnek talán – pusztán médiuma okán – egy neonfelirat minősült. A neon ugyan az elmúlt évtizedben a posztkonceptuális szellemben alkotó kortársak körében reneszánszát élte, mára azonban az eredetiséget nélkülöző darabok leginkább világító közhelynek minősülnek. A vásáron részt vevő két magyar galéria, a Várfok és az Inda azonban hozta a tőle megszokott erős színvonalat: képző- és fotóművészei munkáikat a Contemporary Art, valamint a Limited csarnokban is bemutatták.
A karlsruhei vásár vitathatatlan előnye a kereskedelmi szempontú stabilitás, amelyet 12 éves múltja és a rendszeresen visszajáró galériák is igazolnak. Az idei rendezvényen értékesített műtárgyak árának nagyságrendje a 60 ezer és 1500 euró közötti skálán mozgott. A legdrágább eladott darabok közé Horst Antes festménye, Otto Piene tűz-gouache-ja, Sigmar Polke grafikái és egy Picasso-rézkarc került be. A Várfok Galéria sikerei közé sorolható, hogy többek közt egy Françoise Gilot-kép is rátalált új tulajdonosára. A művésznő nemcsak a Várfok Galériánál, hanem a vásár kommunikációjában is kiemelt szerepet kapott egy ismert 1948-as Robert Capa-fotó révén, amely Gilot és Picasso könnyed hangulatú családi jelenetét kapta el a tengerparton.
Hazai vonatkozásban a rendezvény kiemelkedő jelentősége, hogy a közel 50 ezer látogató a valóban hangsúlyosan kezelt magyar fotográfiát Robert Capa és Gerhes Gábor mellett a Várfok és az Inda Galéria jóvoltából olyan művészek képviseletében ismerhette meg, mint Korniss Péter, Czigány Ákos, Misetics Mátyás, Csontó Lajos, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Kerekes Gábor, Péter Ildikó és Telek Balázs.
(Megjelent a Műértő 2015. áprilisi lapszámában)

Magyar Fanni