Még érződött az idegenforgalmi adatokon a párizsi és a brüsszeli merényletek hatása, amikor április 20-án megnyílt az Independent Brussels, a New York-i kultvásár első európai kiadása, majd másnap az Art Brussels.

Az Independent szervezői kétszeresen is bölcsen jártak el: egy nappal a nagy vásár előtt nyitottak és zártak, így a szakma és a gyűjtők szempontjából legfontosabb időpontban nem konkuráltak az események. A közönség a piac új szereplőjétől azt is jó néven vette, hogy az Independent ingyen engedte be a publikumot, míg a 34. Art Brussels napijegye 20 euróba került. Emellett a New Yorkban is izgalmas felfedezéseket hozó Independentnek kísérletezőbb jellegű programjával is sikerült megkülönböztetnie magát versenytársától. Az egyetlen elem, ahol ezt kicsit „túltolták”: a weboldal, ahol a design a használhatóság rovására ment.

Katarina Gregos, az Art Brussels művészeti igazgatója és átfazonírozásának lelke is bölcsen döntött – ha ő találta ki –, amikor regnálása negyedik, utolsó évében a régi expótelepről a város egyik nevezetes helyszínére, a Tour et Taxis-ba költöztette a tekintélyes vásárt. Ezzel belátható és bejárható méretűre zsugoríthatta (a tavalyi 191 helyett 141 kiállító), és a városhoz közelebb is hozta – bár az érdeklődőknek még így is sokat kellett tülekedniük a dugóban, vagy hosszan gyalogolniuk a metrótól, hogy eljussanak a helyszínre. Ezzel szemben a New York-i résztvevőkkel sok ponton átfedésben lévő, 60 körüli galériát felvonultató, kurátorok által kitalált standjaival az Independent a város közepén villantott. A közönségnek az a része, amelyik az új New York-i helyszínen is megfordult, tapasztalhatta, hogy a brüsszeli épület jellege és struktúrája is megegyezik az amerikaiéval.

Gregos, aki a hírek szerint visszatér korábbi tevékenységéhez és főállású kurátor lesz. Brüsszeli működésének kezdete óta mindent megtett, hogy izgalmat hozzon a betokosodott, kockázatot alig vállaló Art Brusselsbe. Tette ezt több-kevesebb sikerrel. Izgalmat a környékbeli tekintélyes galériák továbbra sem hoztak. Frissességet döntően a Gregos által bevezetett Discovery szekció, azon belül is részben a rendre komoly anyagokkal megjelenő kelet-európai és baltikumi galériák jelentettek. Idén ezekről a tájakról egy lengyel (BWA Warszawa), egy lett (Alma), egy román (:BARIL), egy orosz (Iragui) és egy bolgár (SARIEV Contemporary) jutott be ebbe a szekcióba, és a Molnár Ani Galéria is itt szerepelt újra Brüsszelben. A budapesti kiállítóhely kiváló helyen, mindjárt a főbejárattól jobbra mutatta be az észt Marge Monko, Ember Sári és Cseke Szilárd munkáit. Azoknak, akik innen indulva járták be a standokat, Ember Sári tájkép-szimulációi szép bevezetésként szolgáltak az úthoz.

A Rediscovery szekcióban az említetteken kívül a felfedezés örömét az újraérétkelt régi életművek, illetve a kevéssé ismert, kiváló, sok évtizeddel ezelőtt aktív mesterek hozták meg. Itt többek között a Párizs/Brüsszel székhelyű Daniel Templeton galéria szerepelt Jules Olitski műveivel, a temesvári Jecza galéria Liviu Stoicoviciu anyagával, valamint a rennes-i Oniris – Florent Paumelle Vera Molnár festményeivel és számítógépes grafikáival.

A szupernehézsúlyban indulók közül a bécsi Krinzinger Csákány Istvánt választotta szólókiállításra; a művész Workspace című anyagától elválasztott másik standján pedig többek közt Kader Attia, Secundino Hernández és Hans Op de Beeck munkáit mutatta be.

A brüsszeli fővásár legnagyobb attrakciója idén a 2014-ben 78 évesen elhunyt belga kurátorlegenda, Jan Hoet – többek közt a genti S.M.A.K. alapítója és a Documenta 9 kurátora – gyűjteményéből válogatott Cabinet d’Amis: The Accidental Collection of Jan Hoet című kiállítás volt. Itt egyebek közt Richard Artschwager, Joseph Beuys, Christian Boltanski, Michaël Borremans, Marcel Broodthaers, Cai Guoqiang, Marlene Dumas, Jimmie Durham, Rodney Graham, David Hammons, Mario Merz, Marisa Merz, Panamarenko, Charles Ray, Luc Tuymans és Andy Warhol alkotásai voltak láthatók.

A 2010-ben, New Yorkban indult Independent első európai kiadásán a nagy vásároktól eltérően nem jelentkezéses, hanem meghívásos alapon lehetett részt venni. Az így összeállt rendezvény kurátori anyagait olyan nagymenők standjain mutatta be, mint a Delmes & Zander (Köln/Berlin), a Gladstone Gallery (New York/Brüsszel), a Chantal Crousel (Párizs) vagy a David Zwirner (New York, London). Ezek mellett olyan fiatal galériák is kiérdemelték a meghívást, mint az alig egyéves brüsszeli-luxemburgi Stems. Az Independentet New Yorkban már sikerült a nagyok fölé pozicionálni. A siker, a fennmaradás Brüsszelben attól függ, hogy sikerül-e az általános érdeklődés szintjén kifejezetten nyitott, de a vásárlásban kevésbé kockáztató helyi gyűjtői közeget jelentősebb rizikóvállalásra ösztönözni, illetve Brüsszel földrajzi és szakmai pozícióját kihasználva megfelelő számú külföldi gyűjtőt erre a vásárra idecsábítani és megtartani. Az első lépés eredményesnek bizonyult.

Kozma Zsolt

Megjelent a Műértő 2016. júniusi lapszámában