A tavalyi első plakátaukció sikere után idén is a magyar plakáttörténet kiemelkedő darabjai, összesen 186 plakát és plakátterv kerül kalapács alá a Budapest Poster Gallery aukcióján. A december 8-án, hétfőn 18:00-kor a Budapest Music Centerben tartott árverésen olyan, több mint száz éves, különleges régiségek is feltűnnek majd, mint a legendás Zwack Unicum vizes emberes plakátja vagy a Tanácsköztársaság mozgósító plakátjai. Az árverésre kerülő plakátválogatás a mozi-, a színház-, a történelem- és a sportrajongók számára is tartogat érdekességeket.

    Az idén karácsony előtt bő két héttel megrendezésre kerülő aukción – a tavalyihoz hasonlóan –minden kikiáltott tárgy plakát, vagyis az utcákra szánták őket, azért készültek, hogy termékeket, filmeket, politikai célokat hirdessenek. Az eredeti, litografált vagy ofszettel nyomtatott plakátok mellett kézzel festett plakáttervek színesítik az idei katalógust. A temperával festett művek egy-egy plakát előfutáraiként magukon hordozzák a grafikusok kézjegyét. A tavalyi első aukció és az Iparművészeti Múzeum nyári plakátkiállításának sikere is arra utal, hogy a plakátok iránt nő az érdeklődés. Nem csoda, hiszen plakátok kapcsolódnak az élet szinte minden területéhez: kultúra, kereskedelem, politika, film stb. Egy régi plakát látványos és különleges dekoráció, és mégis megfizethető műtárgy.
A katalógusban összesen 186 tétel szerepel: köztük sokféle filmplakát, utazási, színházi, cirkusz és koncert plakátok, művészeti kiállítások plakátjai, kereskedelmi plakátok, divat, sör-, sport- és propaganda plakátok.
Az aukción szereplő legdrágább tétel a rendkívül ismert Zwack Unicum „vizes emberes” plakát. Az utóbbi évek aukciós tapasztalatai után nem meglepő az, hogy a plakát milliós nagyságrendű érték (kikiáltási ára 3 millió felett van). A külföldi plakát árveréseken nem ritkán ütnek le magyar plakátokat hasonló összegért. Az Unicum a hazai közönség számára igazi kuriózum, hiszen az egyik legismertebb magyar márka mindenki által ismert régi hirdetése. A tragikomikus hajótörött, aki a háborgó tengeren palackpostaként lel rá megmentőjére, az Unicumra, máig a legismertebb magyar plakátfigura – kigúvadó, az italra vágyakozó tekintete ma is humorossá teszi. A plakát hírneve ellenére igen ritka darab, kevés eredeti példány ismert belőle – ennek ellenére reprodukálták számtalanszor. A most árverésre bocsátott darab a 20. század egyik legfontosabb magánkollekciójából, Julius Paul plakátgyűjteményéből származik, amelyet hetven éven át a bécsi Albertina őrzött. A plakátnak ez az eredeti változata 1909-ben készült, és tükrözi a korszak művészeti ízlését is, a kompozíció a híres német festő, Böcklin egyik erotikus tartalmú műve nyomán készült. (Böcklin képén a habokban még sellők és nem alkohol után vágyakoztak a komikus tritonok.) A közhiedelem Bortnyik Sándornak tulajdonítja a művet, de biztosan nem ő, hanem (a források alapján) egy kevéssé ismert grafikus, Pachl Viktor szerzősége valószínűsíthető.
Az aukció másik kiemelkedő darabja a híres márka-figurák sikerének egyik legkorábbi, igen látványos dokumentuma a Szántói Savanyúvíz 1910 körül készült plakátja, amelyen az Unicum halembere más reklámfigurákkal együtt tűnik fel. A Lysoform fertőtlenítőszer, a Digestol és a Kerpel kézfinomító márkajeleként működő figurák együtt fogyasztják az ásványvizet.
A politikai plakát műfaj első hazai virágkora volt a Tanácsköztársaság 133 napja, amikor a magyar avantgárd művészcsoportok az új rezsim lelkes támogatóiként kipróbálták magukat a plakáttervezésben. Ekkor készült a később világhírű filmes díszlet- és jelmeztervező Vértes Marcell egyik főműve, a megrázó „Lukacsics”. Szamuely Tibor népbiztos felesége, Szilágyi Jolán toborzóplakátot tervezett („Minden gyárnak legyen munkászászlóalja”), a sikeres északi hadjárat emlékét pedig őrzi a „Ne csüggedj! A Vörös Hadsereg diadalmas útja” című plakát. Az aukción megjelenik egy olyan propagandaplakát is, amely a tanácshatalom vezetőit vonta felelősségre a rendszer bukása után, 1919-ben (Manno Miltiades műve „Így dolgoztak a bitangok” címmel).
A századelő virágzó szecessziós képzőművészetét a Brázay-féle sósborszesz 1910-es években készített míves plakátja, és Faragó Géza Carneval a Gambrinusban című alkotása reprezentálják. Faragó Alfons Mucha tanítványaként a plakátművészet nagymesterévé vált a századelőn szecessziós műveivel. A most kalapács alá kerülő nagyméretű, dekoratív plakátja egyik kedvenc témájához, a pesti éjszakai élethez kapcsolódik, egy „ibolya-estet” hirdet. (Faragó maga is az éjszakai élet ismert figurája volt.) A két férfi közül kitekintő kacér hölgy a nézőt közvetlenül szólítja meg. A dáma elegáns viselete jelzi, hogy ez a plakát már a húszas években készült, hátul kivágott ruha, bubi frizura és elmaradhatatlan tollak a fejdíszen.
Egész kis válogatás lesz eladó sörplakátokból: az első világháború idején forgalmazott Hősök Söre, vagy a Pécsi Sörfőzde két háború között készült nagyméretű, művészi plakátjai is megvásárolhatók.
Az aukció a sportrajongók számára is tartogat ritka darabokat: ilyen az MTK – Hungária – Ferencváros 1928-as Húsvéti serleg döntő mérkőzéséhez készült plakát, mely a Fradi aranykorában, a kor legjobb magyar csapatai által játszott mérkőzésről ad hírt, és méltán a magyar labdarúgás értékes emléke.
Eredeti és látványos lakásdekoráció lehet a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek film- és kereskedelmi plakátjaiból, amelyek mindenki számára elérhető kikiáltási árról indulnak. A plakátművészet ekkoriban élte legutóbbi virágkorát. 1949 és 1956 között a szocialista realizmus érvényesült a plakáttervezésben, mint előírt stílus. Az 1950-es évek végétől azonban visszatértek a festői, expresszív kompozíciók, a személyes hang. A fejlődés párhuzamos volt a híres Lengyel Plakát Iskolával, amely inspirációs forrást is jelentett. A művészek új technikákat vezettek be: a fotómontázst, a színes papírkivágással készült kollázst, az olajfestést, a lettraset betűt, stb. Ekkoriban indult el egy új művészgeneráció, akik nemzetközi szinten ismertté és nívóssá tették a magyar plakátot. Ez a generáció lett a Papp-csoport alapja, amely Papp Gábor körül jött létre, kiállításokkal és kiadványokkal képviselték a hazai tervezőgrafikát. A csoport utódait is „kinevelte”, így lehetséges, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években újabb plakátos generációk léptek porondra. A hatvanas évektől a pop art, az op art, a neoszecesszió és egy újfajta szoc-modern stílus virágzott, a nyolcvanas évek plakátjaira termékenyítőleg hatott a képregények és a sci-fi filmek vizuális világa.
A Papp-csoport legtöbb tagjának műveit megtaláljuk az aukciós anyagban: Papp Gábor idegenforgalmi plakátjai, Balogh István, Darvas Árpád, Görög Lajos és Máté András filmplakátjai kiemelkedő művek. Ekkoriban ugyanis a külföldi filmekhez is készült magyar plakát, amelyeket a legjobb hazai grafikusok terveztek. Olyan kultuszfilmek plakátjaiból válogathatunk az aukción, mint a Jedi visszatér, a Nevem Senki, a Régi Idők Focija, a Keresztapa II, vagy a Pink Floyd: A Fal. Az 1945 utáni plakátok alkotói között olyan nevekkel találkozunk, mint Bálint Endre, Helényi Tibor, Kemény György, Macskássy Gyula és János, Lakner László vagy Reich Károly.

Katona Anikó, Szunomár Anna


A Budapest Poster Gallery 2. plakát aukciójának anyaga itt érhető el »​