A nyomtatott, képes árverési katalógus megvásárolható az Antikváriumban, vagy utánvéttel megrendelhető; ára: 500 Ft.
Az árverésen licitálni név, lakcím megadása és aláírása ellenében kapott sorszámozott kartonokkal lehet. A vásárlási szándékot a karton egyértelmű felemelésével kell jelezni.
A vételár
1.000,- Ft-ig 100,- Ft
1.000 – 2.000 Ft-ig 200,- Ft
2.000 – 5.000 Ft-ig 500,- Ft
5.000,- Ft-tól 1.000,- Ft
összeggel emelkedik.
A leütési árakra a vételárak után 10 % jutalékot számolunk fel.
Az árverésvezető az árat az utolsó ajánlatig emeli, és a legtöbbet ajánló sorszámát bemondva leüti. Ha a tételre a gyűjtőkör szerint illetékes nemzeti gyűjtemény is igényt tart, akkor az elért legmagasabb ár mellett elővásárlási jog illeti meg.
A leütéssel a tétel a vevő birtokába kerül, azt készpénzfizetéssel a helyszínen lehet átvenni.
Az el nem kelt tételek folyamatosan újra árverésre kérhetők.
Azok a vásárlók, akik személyesen nem tudnak részt venni az árverésen, vételi megbízást adhatnak. Párhuzamos vételi megbízások esetén a licitálás automatikusan onnan indul, ahol már csak egy megbízás van.
Vételi megbízás esetén kérjük az ajánlott összeg 20 %-ának előzetes lefizetését.
Közületek megbízását szabályos, cégszerűen aláírt hivatalos megrendelővel is elfogadjuk. Vételi megbízást a kiállítás ideje alatt a helyszínen személyesen, illetve a 06 (30) 9513-694-es vagy faxon a 06 (26) 310-429-es telefonszámon lehet adni, az árverést megelőző nap esti 8 óráig.
Azonos összegű ajánlat esetén a vételi megbízással szemben a helyszíni árverezőt részesítjük előnyben.
Kérjük, hogy a megvásárolt exlibriseket és könyveket a helyszínen kifizetni és átvenni szíveskedjenek.
Az aukció időpontjától számított egy hónapon belül át nem vett tételeket eladhatjuk, vagy újra árverésre bocsáthatjuk; kivéve, ha egy későbbi kifizetésről a vásárolni szándékozóval az árverés előtt megállapodtunk.
Az árverésen el nem kelt tételek az árverést követő két héten belül (kikiáltási ár + 10 % jutalék) megvásárolhatók.
Számítógépes elérhetőségeink:
pastykriszta@freemail.hu
Árverésünk anyagáról
Az árverésre bocsátott anyag legnagyobb részben Pastinszky Miklós (1914-1986) grafika-gyűjteményéből származik. Pastinszky Miklós művészettörténész, a MEGE, majd a KBK tagjaként négy évtizeden át gyűjtött exlibrist; kollekciója több mint ezer darabot számlált. Bár gyűjteménye nem sorolható a nagyok közé, külön érdeme, hogy igyekezett átfogni, dokumentálni az exlibris művészet és történet minden fontosabb irányzatát és történését.
A kollekció kétségkívül legkvalitásosabb, legérdekesebb részét a címeres exlibrisek alkotják, amelyek törzsanyaga Rampacher Páltól került hozzá a harmincas évek közepe táján.
Baráti szálak kötötték dr. Arady Kálmán orvosprofesszorhoz, az egyik legismertebb hazai kisgrafika-gyűjtőhöz. Az ő duplumai közül szintén számos kvalitásos darab gazdagította a Pastinszky gyűjteményt.
Bár az utóbbi évtizedekben majd minden nagyobb könyvárverésen szerepeltek exlibrisek, külön csak nagyon ritkán (pl. az Ulysses 1997. évi árverésén), ám akkor sem túlságosan nagy számban. A jelen árverés több mint ötszáz tételével, széleskörű kínálatával remélhetőleg felkelti mind az exlibris-kedvelők, mind pedig a hozzá kapcsolódó területeket gyűjtők érdeklődését.
Jelölések
A leírásoknál a grafikai technikák nemzetközileg elfogadott rövidítéseit használtuk, az alábbiak szerint:
X1 - fametszet, ezen belül lapdúc-metszet woodcut Holzschnitt
X2 - fametszet, ezen belül száldúc-metszet woodcut Holzstich
X3 - linóleummetszet linocut Linoschnitt
C2 - rézmetszet engraving Kupferstich
C3 - rézkarc etching Radierung
C5 - aquatinta, foltmarás aquatint Aquatinte
P1 - klisé, vonalas cliché Stichätzung
P2 - klisé, raszteres cliché Autotypie
P7 - ofszet offset Offset
L - litográfia litography Steindruck
T - tipográfia (nyomdai szedés) typography Typography
H - egyéb other Andere
TÉTELJEGYZÉK
001-118 Címeres exlibrisek
200-294 Híres gyűjtők és gyűjtemények
300-396 Művész exlibrisek és exlibris-művészek
400-420 Gáborjáni Szabó Kálmán exlibrisei
500-554 Motívumok és témák
( Cserkészet: 500-511, Judaika 512-515, Jogászok 516-534, Magyaros motívumok 535-554)
600-626 Erotika
700-726 Irodalom és exlibris kiadványok
Néhány szó az exlibrisről és gyűjtéséről
Az exlibris a kisgrafika egyik legérdekesebb, egyben legszemélyesebb jellegű ága. Irodalmi hasonlattal élve olyan, mint az epigramma: tömör és rendkívül kifejező.
Maga a kifejezés latin, magyarul annyit tesz: valakinek a könyveiből. Vagyis könyvjegy, könyvtárjegy, olyan – grafikai úton sokszorosított – ábra, melynek elsőrendű funkciója a könyv tulajdonosának feltüntetése.
Az első exlibrisek német földön láttak napvilágot a 15. század második felében. Az első magyar exlibrisek Nürnbergben készültek a 16. század első negyedében.
A rendszeres, tudományos alapokra helyezett gyűjtés a 19. század második felében kezdődött Franciaországban és Angliában. A. Poulet-Malassis könyve, az „Ex-Libris Francais” 1875-ben jelent meg, J. Leicester Warren (Lord Tabley) öt évvel rá publikálta „A Guide to the Study of Bookplates” című művét.
A világ első gyűjtőklubja Londonban alakult meg 1891-ben; a századfordulón már mintegy 300 tagot számlált.
Egy híres angol grafikus és exlibris-gyűjtő, Walter Crane magyarországi látogatása a századforduló évében nagy lendületet adott a hazai gyűjtésnek. Hamarosan két nagy, nemzetközileg is jelentős eseményre került sor: az 1903-as, majd az 1913-as exlibris kiállításra. Az utóbbi alkalmából egy reprezentatív exlibris kötet („A Gyűjtő” különszáma) is született, amelyet már a kortársak is csodálattal emlegettek. A rendezvény mögött az 1909-ben megalakított Szent György Céh, a hazai gyűjtők egyesülete, pontosabban annak grafikai szakosztálya állt.
Az I. világháború és az azt követő inflációs évek érthetően nem kedveztek a gyűjtésnek: csupán 1932-ben nyílott lehetőség az exlibris szerelmesei számára saját, önálló szervezet létrehozására. A Magyar Ex Libris és Grafikagyűjtők Egyesülete, a MEGE és a néhány évre rá megalakult debreceni egyesület, az Ajtósi Dürer Céh összesen másfélszáz, pártolókkal együtt háromszáz tagot számlált a harmincas években, a hazai exlibris gyűjtés második aranykorában. Szeged és Pécs ekkoriban szintén erős exlibris-központnak számított.
A II. világháborút követően a két egyesület működését betiltották. Az újjáalakulásra csak a forradalom után kerülhetett sor: 1959-ben kezdte meg működését a KBK, vagyis a Kisgrafika Barátok Köre. A KBK színvonalas lapot is adott ki „Kisgrafika” címmel, ehhez és a működéshez szükséges pénzügyi alapokat a Művészeti Szakszervezet biztosította.
Jóllehet a KBK igen sokat tett a hazai gyűjtésért és népszerűsítő, ismeretterjesztő tevékenysége csak elismerést érdemel, a köréje fonódó személyes – és mindenek előtt anyagi vonatkozású – kapcsolatok miatt működése koránt sem volt ideálisnak mondható, sőt, számos neves gyűjtőt és szakembert elkedvetlenített; az első elnök, Soó Rezső professzor hamarosan lemondott tisztségéről, Szíj Rezső pedig kilépett. Távozását követően úgy nyilatkozott, hogy „ez egy szűk körű maffiából áll.”
Soó professzor után grafikus művészek következtek az elnöki poszton (Varga Nándor Lajos, Varga Mátyás, Fery Antal), ezek a művészemberek azonban alkalmatlannak bizonyultak a vezetésre. A krízis elmúltával, a nyolcvanas-kilencvenes évektől a KBK újjászerveződve, új lendülettel folytatja tevékenységét.
A KATALÓGUST ÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉS AZ AUKCIÓT VEZETI:
BALÁZS KÁROLY
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
